A HÁZ LELKE

HELYSZÍNEK

Egy történet lelke

Akár tényeken, elbeszéléseken, személyeken, vagy képeken alapul, egy hely története egyszerre formálja a kollektív emlékezetet és az egyéni képzelőerőt. Az érzelem, amely egykor létezett vagy létezhetett volna, újra testet ölt a köveken túl. Az emlékezés és az érzelmek iránti tisztelet jegyében született meg a Taittinger története.

Siège du Champagne Taittinger

Saint-Nicaise

A pince dallama

Szent Nicaise ereklyéinek őrzésére a sírhelyén építtettek apátsági templomot a bencés szerzetesek a XIII.

században. A francia forradalom idején eladták, mint nemzeti vagyont és kőbányaként szolgált egészen a XIX. században történt megsemmisüléséig. A föld alatti rész azonban a gall-római időszakból származó kriptákkal és pincékkel együtt érintetlen maradt. Jelenleg itt található a Champagne Taittinger készletének egy része, többek között a legendás Comtes de Champagne cuvée.

Caves Taittinger
Plan de l’ancienne Abbaye St Nicaise
Crayère Gallo-Romaine

Château de la Marquetterie

A bölcső

A felvilágosodás idején kezdték meg a Château de la Marquetterie építését egy híres szőlőbirtok kellős közepén.

Az eltelt évek alatt több tulajdonosa volt, akik számos előkelőséget fogadtak itt. A fiatal lovagtiszt Pierre-Charles Taittinger első pillantásra beleszeretett a helybe, amikor 1915-ben csatlakozott Castelnau tábornok hadtestéhez. 1932-ben megvásárolta a kastélyt és 200 évvel a megépülése után egy fiatal Champagne Ház bölcsőjévé tette.

Vidéo
Déjeuner dans les jardins de la Marquetterie
« En 1772, propriétaire de La Marquetterie,
Jacques Cazotte y écrit
« Le diable amoureux »,
un des premiers ouvrages
de la littérature fantastique française… »
Vue aérienne du Château de la Marquetterie en 1945
Dîner au château de la Marquetterie

la demeure des comtes de Champagne

A reims-i örökség gyöngyszeme

A középkorban a champagne-i grófok dinasztiájának köszönhetően több mint 3 évszázadon keresztül a hatalmas területen húzódó régió soha nem látott magaslatokban szárnyalt politikai, gazdasági, művészeti és szellemi téren.

Egyik, ma Reims történelmi központjában található kastélyukba a champagne-i grófok főként a szentelési ünnepség alkalmával látogattak el, ahol az Európa különböző részeiből érkező művészeket, földesurakat és kereskedőket fogadták. A champagne-i grófok rezidenciájaként is emlegetett 13. századi csodaszép épület része a Champagne Taittinger örökségének. Hű maradt eredeti funkciójához, így a mai napig számos fogadást, kiállítást és koncertet szerveznek itt, ennek köszönhetően Reims kulturális és ünnepi életének kiemelkedő helyszínévé vált. Az épület másolata ott díszeleg minden egyes Taittinger palackon.

La Demeure des Comtes servit un temps d’hôtel des Monnaies aux Archevêques, maîtres de la cité de Reims.
Au XVIIIe siècle, elle fut transformée en auberge, sous l’enseigne du « Palais Royal ».
Chacun peut ressentir le troublant
effet de la mémoire du lieu.

le Vignoble Taittinger

Lehetséges cím: Champagne egyik legnagyobb birtoka –
Haute valeur Environnementale minősítéssel

A generációról generációra egyre gyarapodó Taittinger szőlőbirtok 288 hektáros méretével mára Champagne harmadik legnagyobb birtokává nőtte ki magát.

Ezenfelül a Ház tulajdonát képezi Reims város legnagyobb településen belüli szőlőbirtoka, amely Val de Murigny-ben található a Reims és Epernay városát összekötő első római út mentén. A szőlőbirtok híven tükrözi a Taittinger stílust. A Champagne legjobbjai között számontartott 37 különböző dűlőn egyenletesen osztották el a szőlőfajtákat a következő arányban: 37% Chardonnay, 48% Pinot Noir és 15% Pinot Meunier. Az szükséges szőlőmennyiség egy részét ez a birtok biztosítja és a házasítások minőségét illetően egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik. Az észszerű borászati eljárás jegyében elnyerte az „Haute valeur Environnementale” minősítést.

Vincent Collard et Christelle Rinville en charge du vignoble Taittinger
Vidéo
Un air de vendanges
« Beau temps vers la Saint-Jean, blés et vins abondants »
Dicton populaire

XVII.
századi örökség

Szent Nicaise reims-i püspököt, aki ma már a „ville des sacres” (a felkentek városa) védőszentje, barbárok gyilkolták meg az V. században. Az ereklyéi őrzésére a sírhelyén építtettek új apátsági templomot a bencés szerzetesek 1229-től.

Az ereklyék mára híres zarándoklati tárgyak lettek. A templomot sokáig Franciaország egyik legszebb gótikus alkotásaként tartották számon és hosszú ideig a champagne-i grófi család tulajdonát képezte (1717-ben Nagy Péter cár is eljött látogatóba, hogy megtekintse). A francia forradalom idején eladták, mint nemzeti vagyont és kőbányaként szolgált egészen a XIX. században bekövetkezett megsemmisüléséig. Napjainkra már csak a föld alatti részek maradtak meg belőle; a gallo-római korszakban épült gótikus galériarendszer, kripták és sírboltok, melyeket barlangjáratokként használtak. Kezdetben ezek nyújtottak menedéket az első keresztények számára, majd később a szerzetesek által készített champagne-i borok menedékhelye lett.

Az I. világháború idején katonák és menekültek szálláshelyéül is szolgált, ottjártukat a mészkőfalakon hagyott rajzok, rejtelmes falfirkák és iniciálék jelezik; a történelem ma is látható nyomai ezek. Szent Nicaise székhelyét 1920-ban először a Champagne Champion és a Binet Ház építtette újjá, később pedig a Taittinger család vásárolta meg. A Taittinger idegenvezetőinek segítségével minden évben több, mint 70 000 látogató fedezi fel Szent Nicaise barlangjait. Ez a lenyűgöző hely felkerült az UNESCO Világörökség listájára is Champagne szőlődombjai, házai és pincészetei (Coteaux, Maisons et Caves de Champagne) részeként. Ezen a helyen, 18 méterrel a föld alatt érlelődik tökéletessé a Comtes de Champagne cuvée. Legalább 10 évet tölt idelent, mielőtt bemutatkozna a nagyközönségnek...

Ünneplőbe öltöztetett
szív és lélek

1734-ben egy gazdag champagne-i szövetkereskedő család kúriát építtetett Pierry nyugati részén a híres építész, Gabriel unokaöccsével.

Ezzel egy időben megvásárolták a bencés szerzetesektől a Pinot Noirral és Chardonnay-val beültetett szomszédos szőlőbirtokot is. A kastély 1760-tól egészen a francia forradalomig Jacques Cazotte tulajdonában állt. Ő volt a „Le Diable amoureux” (A szerelmes ördög) szerzője és a 18. századi fantasztikus és ezoterikus irodalom nagymestere. A szüretek és fényűző ünnepségek alkalmával a kor leghíresebb íróit látta vendégül, mint például Voltaire-t, vagy a költő Chénier-t.

Az I. világháború idején a birtok a csatatér közvetlen közelében volt.  1915 szeptemberében Édouard de Castelnau tábornok és a hozzá csatlakozó Joseph Joffre tábornok, későbbi francia tábornagy itt állította fel parancsnokságát, amelyen keresztül a győztes támadást vezetett. Amikor a fiatal lovagtiszt Pierre-Charles Taittinger-t idevezényelték, rögtön beleszeretett a kastélyba. Ő és a sógora, Paul Evêque 1932-ben vásárolták meg az épületet és a hozzátartozó birtokot, mely a Pezsgőház borászati központja lett. 1934-ben megvették a Forest-Fourneaux Házat, a Champagne régió harmadik legrégebbi márkáját, amelyet – milyen véletlen egybeesés – szintén 1734-ben alapítottak. Így kezdődött a champagne-i Taittinger kaland.

Egy tündöklő
dinasztia emléke

A champagne-i grófok rezidenciája a középkori reims-i építészet egyik ritka maradványa és a 956 - 1284 között Champagne-ban uralkodó, tündöklő dinasztia élő tanúbizonysága.

A grófi család előmozdította a grófság gazdasági fellendülését az Európa kereskedelmi központjának mondott champagne-i vásárokkal (Foires de Champagne), valamint Champagne politikai életének felpezsdítésével, amiben a szerzetesrendek, a lovagrendek és az első keresztes hadjáratok játszottak fontos szerepet. Champagne grófjai támogatták a művészeteket is. Egyikük, IV. Theobald legalább annyira ismert volt költészetéről és zeneműveiről, mint keleti hódításairól. Champagne grófjainak rezidenciája kivételes történelmi és építészeti helyszín. A középkorban nagy közös épületet alkotott a „zenészek házával”, melynek homlokzatán 6 zenész szobra található; a középkori világi művészet legszebb darabjaiként tartják ezeket számon.

Az épület majdnem megsemmisült az I. világháború bombázásai következtében. A Taittinger család kezdte meg a felújítást a Képzőművészeti Minisztérium felügyelete alatt és tervben van a zenészek házának újjáépítése is. A champagne-i grófi rezidencia küldetése ma is ugyanaz, mint a középkorban volt: elegáns fogadások és ünnepségek, valamint különféle estélyek, kiállítások és koncertek helyszíne, ahol szinte tapintani lehet egy letűnt kor emlékét.

288 hektárnyi büszkeség

Az épületeken túl, ahonnan a Taittinger Ház története indult, található a szőlőbirtok, mely az örökség gazdagságának élő bizonyítéka. Az 1934-ben Pierre Taittinger által megvásárolt szőlőbirtok, amelyet eredetileg a Forest-Fourneaux Ház parcelláiból állt, az elmúlt évtizedek alatt jelentős mértékben növekedett.

François és Jean Taittinger-nak köszönhetően az 1950-es években a Ház jelentősen kibővítette szőlőterületeit és 1955-ig több mint 110 hektárnyi szőlőt vásárolt meg, főként Chardonnay-t, ezzel biztosítva a Taittinger borok stílusának állandóságát. Az 1960-as években Claude Taittinger öt év alatt további közel 140 hektárnyi szőlőt ültetett. A Taittinger birtok ma összesen 288 hektárnyi területet ölel fel Marne területén a Côte des Blancs, a Vallée de la Marne és a Montagne de Reims között, valamint Aube területén, ahol Loches-sur-Ource-ban több, mint 80 hektár található. Ha egymás mellé helyeznénk a szőlőtőkéket, 2880 kilométert kellene sétálnunk, hogy a végére érjünk!

37 különböző dűlőn egyenletesen osztották el a szőlőfajtákat a következő arányban: 37% Chardonnay, 48% Pinot Noir és 15% Pinot Meunier.

A Taittinger Ház több Chardonnay szőlőültetvénnyel rendelkezik Côte des Blancs szívében, többek között az Épernay déli részén elhelyezkedő alábbi 5 Grands Crus területen: Cramant, Avize, Chouilly, Oger és Mesnil-sur-Oger. Ez a szőlőfajta kiváló érlelési potenciállal rendelkezik, könnyed és elegáns, légiesnek mondott borokat ad. A Ház valamennyi cuvée-jében magas arányban megtalálható.

A Taittinger Pinot Noir szőlőültetvényei elsősorban a Montagne de Reims-ben (Ambonnay, Mailly-Champagne, Rilly-la-Montagne) és a Côte des Bar vidékén találhatóak. A Pinot Noir strukturálttá teszi a bort és kellemesen erős aromát ad neki.

A Pinot Meunier robosztus szőlőfajta, jobban ellenáll a fagynak, mint a két előző, és különösen jól alkalmazkodik az agyagos, vagy homokos földhöz. Így Vallée de la Marne és Massif de Saint-Thierry területein található a Taittinger tulajdonát képező Pinot Meunier parcelláinak tetemes része. Szőlője hajlékony és gyümölcsös jegyeket kölcsönöz, melyek kerekséget adnak a bornak. A Taittinger birtok csak egy részét fedezi a szőlőszükségleteknek, ezért szőlőtermelőktől vásárol gondosan válogatott szőlőt vagy borokat hosszútávú együttműködés és vízió keretében. A Taittinger Házhoz hasonlóan ezek a szőlőtermelők is ugyanazokat az elveket képviselik a minőség és a fenntartható fejlődés tekintetében.
 

Menü